- Nínónínónínónínónínónínónínónínónínó - mondogattam magamban, miközben átszágulodottam a városon.
Bubi kórházba került.
No nem a halamtól. Kikérem magamnak. Közöm nem volt hozzá.
Lemondtam a melót és rohantam, hogy még a vizsgálatra odaérjek. Annyira azonban nem, hogy ne tudtam volna megállni 2 percre a Moszkva réten, ahol egy szimpatikus (de tényleg) nénikétől vettem egy zacskó csipkebogyót. Aztán száguldottam tovább a zsákmánnyal.
- Má'pedig vitamin kell beléd! - mondtam Bubinak, miután hazahoztam. - Fő'kő' tuningolni a immunredszeredet. Úgyhogy csipkebogyó. C-vitamin.
- Azokat akarod belém tömni? - nézett elborzadva a zacskóra
- Arra gondoltam, főzök belőle lekvárt. Pedig nyersen biztos többet ér.
- Ja, az más. Édesség jöhet.